Nevelésünk módszere: Pedagógusunk röviden ismerteti foglalkozásunk módját

A Montessori nevelési módszer

Amióta megismerkedtem Maria Montessori pedagógiai módszerével, azóta tudom, hogy a rám bízott gyerekekkel, minőségi időt szeretnék eltölteni, ahol mindenki jól érzi magát, ahol odafigyelést, nagyfokú szeretetet tudok nyújtani az apróságoknak. Fontosnak tartom, hogy minden kisgyerekkel egyéni fejlettségi szintjének megfelelően tudjunk foglalkozni.

A módszer lényege

„A kisgyermek fejlődésének szabadsága nem azt jelenti, hogy egyszerűen magára hagyjuk, hanem azt, hogy segítő szeretettel emeljük köré a megfelelő környezetet... Minél tökéletesebb a környezet, annál kevesebb beavatkozásra van szükség a felnőtt részéről.”(Maria Montessori)

Módszerének lényeg, hogy nem tanít, hanem a gyermekeket olyan környezetbe helyezi, olyan játékeszközökkel veszi körül, amelyeket kézbe véve és használva saját tapasztalataik alapján fedeznek fel dolgokat, fejlesztik képességeiket, jutnak új ismeretekhez.

Az önálló tanulást helyezi előtérbe, a gyermek addig játszhat egy játékeszközzel ameddig csak akar. A pedagógus a háttérben figyel, (része a környezetnek) és ha szükséges, akkor segítséget nyújt, tanácsot ad. A gyerekek az eszközökkel szabadon játszhatnak, a problémákat önállóan, a tevékenység közben oldják meg. Ez nem jelenti azt, hogy magára hagyjuk a gyereket, hanem megfelelő környezettel, szeretettel lehetőséget kapnak az önálló tanulásra.

„Segíts, hogy magam csinálhassam”.(Maria Montessori)

Azaz a lehető legnagyobb önállóságot hagyjuk meg a gyerekeknek. Mint pedagógus, mottómmá fogadtam e sort, hiszem, hogy akkor válhatunk jó pedagógussá, ha a gyermek elé helyezzük a lehetőséget és hagyjuk, hogy maga fedezze fel, tapasztalja meg a körülötte lévő világot.

Csendjáték

A csendjáték a Montessori pedagógia sajátja. Fontosnak tartom, hogy jelen legyen a hétköznapokban. Lényege a csend átélése, a befelé figyelés, a belső nyugalom létrehozása. Két fázisa van: 1) relatív csend megélése 2) csend gyakorlatok, vagy csend járás

1) A gyerekek becsukják a szemüket és „hallgatják” a csendet. A csend hallgatása játék, élmény. Rájönnek, hogy teljes csend nincs is. Meghallanak olyan finom hangokat, zörejeket, amelyeket a mindennapi élet során lehet, hogy nem is vesznek észre. (pl. az óra ketyegése, a madarak csicsergése, a szél, az eső, ajtó csukódás, közlekedés zajai stb.) Átélik saját belső hangulatukat, a csend áhítatát.

2) A csendgyakorlatokat nagyon élvezik a gyerekek, sokat jelent az önfegyelem, a szép harmonikus mozgás, és nem utolsó sorban az együttműködés szempontjából. A csendgyakorlatok során kialakul az igény és képesség, hogy koordináltan, kecsesen mozogjanak és óvatosan bánjanak a tárgyakkal. A gyerekeket megbeszélt jelre (pl. lágy zeneszóra, villany leoltásra) magunkhoz hívjuk. (pl. szőnyeg köré, rajzolt/ragasztott vonal köré) Fontos, hogy halkan mozogjunk, suttogva beszéljünk, így adjunk valamilyen feladatot. (pl. séta a vonalon vízzel teli pohárral, csengővel, fejünkön babzsákkal) A kezükben lévő tárgyat egy idő után átadják társuknak. A tessék és köszönöm kifejezést mindig használjuk.

Montessori eszközök

A Montessori eszközök nagyon fontos sajátosságai, hogy előkészítik a helyes és biztos ceruzafogást, fejlesztik a finommotorikus mozgást és a szem-kéz koordinációt.

Montessori 5 különböző terület eszközrendszerét fejlesztette ki:

1. mindennapi élet gyakorlatainak eszközei

2. érzékelés fejlesztésének eszközei

3. anyanyelvi nevelést fejlesztő eszközei

4. matematikai eszközök

5. kozmikus nevelés eszközei

1. mindennapi élet gyakorlatainak eszközei

Számunkra teljesen természetes hogyan használjuk otthonunkban a mindennapi élethez szükséges eszközöket. De egy gyermek számára, egyáltalán nem biztos, hogy egyértelmű. Időt kell szánni, hogy megtanítsuk hogyan kell pl. becsukni az ajtót, begombolni a kabátot, cipőt tisztítani. Lehetővé kell tenni, hogy megfigyelje a felnőttet, és ha szeretne, akkor segíthessen.

2. érzékelés fejlesztésének eszközei

Az érzékeléssel kapcsolatos feladatok az öt érzékelés fejlesztésével foglalkozik. (látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés)

3. anyanyelvi nevelést fejlesztő eszközei

Maria Montessori fontosnak tartotta a pedagógus tiszta, helyes, példát nyújtó beszédét, pontosan hangsúlyozott vers és mesemondását.

Fontos, hogy a gyermekek szép tiszta kiejtéssel, helyes artikulációval sajátítsák el a beszédet.

Az írott nyelvvel történő korai ismerkedés pontosítja a beszélt nyelvet, rátereli a kisgyermek figyelmét arra, hogy a szavak hangokból állnak, és a hangokat pontosan és tisztán kell kiejteni ahhoz, hogy a szavakat le tudjuk írni.

4. matematikai eszközök

A gyerekek mindig nagy érdeklődéssel és kíváncsisággal fordulnak a betűk és a számok iránt. Gyakran megkérdezik, hogy Ez mennyi? Ez melyik szám?

Matematikai eszközök alkalmasak a számszimbólumok megismerésére, a négy alapművelet bevezetésére.

5. kozmikus nevelés eszközei

Tulajdonképpen környezeti nevelés: a Föld, az élet, a növények, az állatok és az ember fejlődése, fizikai kísérletek. Az ismeretek átadásának egy módját jelenti, amely az egésztől halad a részletek felé. Fontos, hogy a gyerekek számára a lehető legkorábban lehetőséget adni az ismeretek megszerzésére, figyelembe véve a gyermek természetes fejlődését, környezetét, érzékenységét, szabad munkaválasztásra való igényét. Olyan felnőtt emberek kialakulásának elősegítése, aki függetlenek, képesek önálló döntések meghozatalára.